Nagyon úgy tűnik, hogy a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete evolúciós folyamatokat indított be azoknál a békáknál, amik a csernobili erőmű környékén fordulnak elő.
Három évtized telt el a csernobili atomkatasztrófa óta, de a németországi erdőkben máig kimutatható a radioaktív szennyeződés.
Az HBO sorozata megtette a hatását. A legtöbben Nagy-Britanniából érkeztek.
A szakértők hamarosan ismét munkához láthatnak a csernobili atomerőműnél, ugyanis a 4-es reaktor köré húzott első szarkofág élettartama a végéhez közeledik.
A nukleáris hulladék ártalmatlanításához sok robotra lesz szükség, de ezek fejlesztése még napjainkban is sok nehézséggel jár. Fukusimában évtizedekig tartó munkára készülnek.
System error. Rendszerhiba. Ez a számítástechnikai kifejezés jutott először eszembe, amikor megnéztem az HBO csernobili balesetről szóló minisorozatát. A film fő üzenetei véleményem szerint valójában nem is elsősorban a csernobili balesetről és nem is az atomenergiáról, hanem arról a hibás társadalmi/irányítási rendszerről szólnak, ami elvezetett ehhez a szörnyű balesethez.
Vagy egy ahhoz hasonló. Az HBO népszerű sorozata, a Csernobil hatására sajtóbejárást szervezett az atomerőmű kedden, ott voltunk. Most pedig videóban mutatjuk be, mit láttunk, illetve hallottunk.
Pakson nem fordulhat elő a csernobilihez hasonló baleset, mert a két blokktípus tervezése teljesen más - mondta Kovács Antal kommunikációs igazgató a paksi atomerőműben tartott sajtóbejáráson. Az eseményt az HBO nagy sikerű sorozata ihlette.
Az HBO új sorozata jobbnál jobb kritikákat kap, sok jelenetét szinte kockáról kockára úgy csinálták meg – archív felvételekre támaszkodva –, ahogy az a valóságban történt. A katasztrófa évfordulója apropóján szakértők beszélgettek a Csernobilt övező tényekről, legendákról.
Megnéztük a csernobili atomerőmű-balesetről szóló, csak erős idegzetűeknek ajánlott HBO-sorozat első három epizódját. A miniszéria percről percre, napról napra próbálja rekonstruálni a történteket, hősei a Szovjetunió szándékos hazugságaival, elhallgattatásával szembeszálló tudósok lettek.
Egy ukrán cég online videojátékában igazi robotokat lehet irányítani egy makettben, nem pedig virtuális járműveket virtuális környezetben. Egyórányi játék ára 2500 forint.
Egynapos művészeti fesztivált rendeztek a minap Csernobilban. Az acélszarkofággal letakart négyes blokk közelében évről évre egyre több a turista, és most már az ukrán állam szerint is biztonságos annyira a reaktor környéke, hogy bulizni lehessen a nem is olyan rég még halálosan veszélyes, sugárfertőzött területen. Lakni azonban még további 24 ezer évig nem lehet majd a zónában.
1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb ipari balesete a mai Ukrajna területén lévő csernobili atomerőműben: a négyes reaktor tesztelése és éves karbantartása során előbb gőzrobbanás következtében kigyulladt, később nukleáris olvadás következett be. Képeinkkel a harminckét évvel ezelőtti katasztrófára emlékezünk.
32 évvel ezelőtt, április 26-án következett be a világ egyik legborzalmasabb nukleáris balesete Csernobil közelében. A Spektrum most vetíti először a „Visszatérés Csernobilba” című dokumentumfilmet, mely bemutatja annak az új szarkofágnak az építését is, mely 100 évre hivatott megvédeni a környezetet.
Volt, aki az osztrák tévéből értesült róla, mások külföldi hírügynökségek híreiből tudták meg, hogy radioaktív szennyezett felhőzet érte el Magyarországot 1986. április 26. után. De volt, akinek jódérzékeny családtagja érezte úgy, „valami van a levegőben”. Az MSZMP vezetői pedig, mintha mi sem történt volna, a május 1-jei felvonulást propagálták. Miután felhívást tettünk közzé, olvasóink elküldték saját történetüket a csernobili katasztrófát követő napokról.
1986. április 26-án éjjel 1 óra 24 perckor, kereken 30 éve következett be a világtörténelem eddigi egyik legnagyobb nukleáris balesete Csernobilban. Emléke azóta kísért, okoz mindmáig sokaknak riadalmat. De tulajdonképpen mit mutatnak a mai statisztikák? Valójában hány ember halálát és egészségromlását okozta a baleset? Hatott-e a sugárzás a magyarokra, vagy felénk tényleg nem fújt az északnyugati szél? Sáfrány Gézával, az OKK - Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság igazgatójával beszélgettünk.
Harminc évvel a csernobili katasztrófa után a szakértők már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét, az úgynevezett tiltott zónát. Az egyik terv egy különleges, sugárzásállónak tartott növényhez kapcsolódik.
Közlekedési balesetben elhunyt Igor Kosztyin ukrán fényképész, aki az 1986-ban bekövetkezett csernobili nukleáris katasztrófa után az első fotók egyikét készítette a helyszínen.
Beszakadt egy gépház teteje a csernobili erőműben, evakuálják a munkásokat. Az ukrán hatóságok szerint a radioaktivitás szintje a baleset következtében nem emelkedett meg.
